Iránymutató a kutyák tápláláshoz

A kutyák a farkasokkal közeli rokonságban lévő faj.
Ezért az emberi beavatkozás nélkül való élelemfogyasztás mintájaként szolgálhat.

A farkasoknak senki sem főzi meg a zsákmányát. Nyersen fogyasztják el. Hal, őz, szarvas, disznó, tyúk, kacsa, liba, galamb, juh, kecske, elhullott állatok tetemei.
E mellett még erdei, mezei cserjék terméseiből esetlegesen fogyaszt.

Nézzük meg, hogy milyen módosításokkal tudjuk hasonlóvá tenni a táplálkozásukat a farkasokhoz?

A kutyáknak szüksége van a kiegyensúlyozott táplálékra.

  • Fehérjékre
  • Zsírokra (ebből különösen az esszenciális zsírsavakra)
  • Lassú felszívódású szénhidrátokra
  • Vitaminokra
  • Nyomelemekre
kutya etetése, táplálása

Ez mit jelent a gyakorlatban?

  1. Nyers húsfélék (csirke, kacsa, lúd, marha, birka, allergiásoknak édesvízi hazai hal), porcos csontos részekkel
  2. Állati zsírok
  3. Rendszeresen főző tök, cukkini főve turmixolva a zsiradékot belekeverve
  4. Vitamin (SKELEVET), nyomelem (FYTOVET ) és omega 3 (OMEGAVET ) kiegészítéssel a kutyák általános táplálására alkalmas.
    Más fehérjeforrások (tejföl, túró, belsőségek stb.) kis mennyiségben adhatóak. Fontos, hogy gyors felszívódású szénhidrátot semmilyen más formában ne kapjanak.
  5. Meg kell, őrizni vagy vissza kell állítani a természetes bélflórát (PROBIOVET ), mivel ez a záloga a hosszú távú egészség fenntartásának.
  6. A fenti táplálékokkal is beviszünk azonban a kutya szervezetére káros anyagokat. Ezeknek az eltávolítására a természetes méregtelenítő készítmények alkalmasak (CYTOVET).

A zárójelben feltüntetett készítmények kizárólag természetes összetevőket tartalmazó, a gyakorlatban már sokszor bizonyított készítmények.

 

Sokakban felmerül néhány kérdés a nyers hús etetésével kapcsolatban:

  1. Ne adjon nyerset, mert megvadul a kutya
  2. Ne adjon nyerset, mert férgekkel fertőződik az eb
  3. Ne adjon nyerset, mert szalmonellás lesz
  4. Ne adjon csontot a kutyának (főleg hosszú csöves csontot), mert megszúrja a bélcsatorna falát.
  5. Ne adjon nyerset, mert kihányja a kutya.
  6. Nem tudja kielégíteni az állat tápanyagigényét, ha nem gyári takarmánykeveréket használ.

Ezek mindegyikének van némi valóságalapja is, de ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel!

 

Nézzük meg pontokban, hogy mi a tapasztalatom ezekkel kapcsolatban és mi támasztja ezeket alá.

1. Nagyon régen javaslok a kutyáknak nyers hús etetést és még soha egyik kutya sem lett semmivel sem vadabb, mint annak előtte.
2. A kutya a kérődzők belsőségeitől tényleg fertőződhet galandféreg lárvákkal, mivel a húsevők ezeknek a férgeknek a végleges gazdája. De a kutya nem a mezőn szedi össze táplálékát, így az ezzel való fertőződés több okból sem valószínű. hanem általában emberi fogyasztásra szánt – állatorvosi húsvizsgálaton is átesett- belsőségeket forgalmazó hentesnél. Továbbá nem a kérődzők belsőségeit fogyasztják a kutyák elsősorban. ( Ezeket megfőzve lehet adni a 100%-os biztonság miatt).
3. A szalmonella vagy más bakteriális fertőzés csak azokban a kutyákban tud megeredni, amelyeknek az immunrendszere nem megfelelően működik. Továbbá azokban, amelyeknek a száraz etetés miatt a gyomornedvtermelése (sav termelés csökkenés) erősen visszafogottá válik, így az nem tudja hatástalanítani a nyers ételek felületén esetlegesen jelenlévő baktériumokat, más csírákat. Vagyis ez azt is jelenti, hogy a kutya normálisan működő gyomorsavtermelése minden bakteriális fertőzést képes hatástalanítani még a gyomorban és a bélbe azok már tovább sem kerülhetnek. Nem így a csökkent gyomornedv termelésű kutyáknál (száraz evők), mivel azok fokozottabban ki vannak téve az esetleges étel hordozta bakteriális fertőzéseknek.
4. A csontetetés tilalma csak a hosszú csöves csontokra és a kistestű kutyákra vonatkozik. Ezt tévesen sokan kiterjesztik minden csontfélére és kutya fajtára, hosszú ideje szerzett tapasztalataim szerint tévesen. A szivacsos csontokra ez kifejezetten nem igaz (pl. nyakcsigolyák).
5. A kutyák a száraz etetése után, ha áttérnek a nyers vagy főtt hús táplálásra, akkor gyakran hánynak az első időkben, akár epéset is. Ez azért van mert a szárazhoz szokott gyomruk kevés gyomorsavval is le tudja csökkenteni a
gyomor tartalom pH-ját a szükségesre, ami meg tudja nyitni a gyomor kivezető nyílását a patkóbél felé. Azonban a hirtelen kapott nagy mennyiségű nem koncentrált eleséget az eddig termelt gyomorsav nem tudja a szükséges alacsony pH-ra (2-3) levinni, így a gyomor pilórus nem nyílik, meg és nem engedi tovább a patkóbélbe az élelmet a gyomorból. Mivel az nem ment tovább emésztésre, ott elkezd rothadni, gáz képződik, ami izgatja a gyomor nyálkahártyáját és szervezet ennek hatására kiöklendezi az állat, hogy megkönnyebbüljön.
De ez nem azt jelenti, hogy a nyers vagy a főtt hús rossz neki!

 

Mi a megoldás?

Az alább leírt megoldások az alapvetően még egészséges emésztőrendszerű húsevőknél válnak be. Az emésztőszervi betegeknél (az idült betegségekben szenvedő kedvencek nagy része emésztőszervi problémákkal is küszködik) még fokozottabb óvatosságra van szükség az átállásnál.

  • Vagy fokozatosan párhuzamosan emeljük a nyers csont és húsfélék adagját és csökkentsük a száraz eleséget, hogy a gyomornedv termelés hozzá tudjon szokni a megváltozott feltételekhez.
  • Vagy hagyjuk el a száraz eleséget és kis adagokat adva egyszerre a nyers eleségből (annyit adjunk csak amennyit a visszafogott gyomorsav termelés át tud itatni gyomorsavval). Amennyiben többet adunk az elégségesnél akkor annak hányás hasmenés lehet a következménye, ami az egyszeri túlzott bevitelt mutatja, nem a nyers táplálás hibája. Ez nem is azt jelenti, hogy nem bírja az Ön kutyája a természetes etetést!

Ez esetekben nem lesz átállási probléma.

Alapvetően igaz hogy kialakulhatnak hiánybetegségek, de ha alkalmazzuk azokat a kizárólagosan természetes összetevőket tartalmazó vitaminokat, nyomelemeket, omega 3 zsírsav készítményeket, amelyeket fentiekben javasoltam, akkor ezek teljesen megelőzhetők, mint ahogy sok esetben ezt több éves tapasztalatom is bizonyítja.

Dr. Molnár Gábor Miklós