Szabó Ágnes kérdezte:
Kedves Doktor úr!
Ön szerint hosszú távon melyik a jobb módja a húgyhólyag mesterséges kiürítésének: a nyomás vagy a katéterezés?
Én már 1 éve és 7 hónapja nyomással csinálom a kutyámnál. A korábbi orvosaink azt mondták, hogy ez a jobb módszer, mert a katéterezéssel nagyon nagy a fertőzésveszély. Ezért döntöttem emellett.
Egy ismerősöm viszont a kutyáját már 1,5 éve katéterezi otthon. Az ő orvosaik szerint pedig ez a biztonságosabb módszer, mert a nyomkodástól akár szét is durranhat a hólyag, és a hólyagfal is károsodik. Szóval nekik ez vált be.
Régen mi is katéterrel kezdtünk, de már néhány alkalom után be is fertőződött tőle rendesen, ömlött a vér a hólyagjából. Bár sajnos egy idő múlva már katéter nélkül is utolérte őt a baj: már több mint egy éve rendszeresen kiújuló cystitis-szel küzdünk. Oka: a hólyagban megtelepedett több, mint 1 millió E. coli baktérium. Igaz, a nyár óta tartó folyamatos antibiotikumkúra már jelentősen megtizedelte az állományt, a legutóbbi labor szerint már csak elenyésző mennyiségű baktérium van benne. Viszont megfordult a fejemben, hogy talán katéterezés mellett ez elkerülhető lett-e volna.
-Melyik módszerrel ürül ki jobban a hólyag?
Nemrég olvastam egy amerikai tudományos folyóiratban, hogy a kísérleteik szerint a nyomással átlagosan a kutya hólyagjában lévő vizeletnek csupán a fele üríthető ki. Ilyen nehézségekkel én is küzdök, evés után órákon át feszül a hasfala, a belek tele gázokkal, ilyenkor lehetetlen rendesen kinyomni a vizeletet. Katéterről nem írtak, de talán avval jobban ki lehetne üríteni a hólyagot?
-Melyik módszer a biztonságosabb?
Tényleg eldurranhat a hólyag? Én nem szoktam megvárni, hogy annyira tele legyen neki, mert akkor tényleg fennállna ennek a veszélye. Azt tudom, hogy a nyomás károsítja a hólyagfalat is. Viszont a katétercsövön bevitt baktériumok is veszélyesek. Melyiket éri meg jobban megkockáztatni? Melyik a biztonságosabb a kutya épsége szempontjából?
És igen, sajnos tudom, hogy a pangó vizelet sem jó, mert abban is előszeretettel tenyésznek a baktériumok. Éppen ezért törekednék arra, hogy minél jobban kiürüljön a hólyag. Viszont ehhez hosszasan kell nyomkodni, és habár így általában majdnem teljesen ki lehet üríteni belőle a vizeletet, a hólyagfal viszont közben bevérzik a sok nyomkodástól. (Nem látványosan, csak a teszt mutatja ki. Hb+/++) Ezért gondolkodtam el a katéteren. Hogy talán az jobb lenne-e.
Viszont azt csak naponta 1-2 alkalommal szokták csinálni, gondolom mindig új csővel, de én ezt túl kevésnek gondolom. Teljesen kinyúlna a kutya hólyagja a rengeteg vizelettől, ha csak ennyiszer pisilne egy nap. A pangásról nem is beszélve. Hólyagnyomással viszont napi 3-4 alkalommal is tudunk pisilni, én ezt optimálisabbnak gondolom.
De tényleg tanácstalan vagyok, mert úgy érzem, mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Egyáltalán jobb-e egyik, mint a másik? Ha igen, melyik?
(Tudom, hogy minden kutya esete egyéni, úgyhogy nagy általánosságban nézve kérdezem ezeket.)
Köszönöm szépen a választ előre is!
Dr. Molnár Gábor válasza:
Kedves Ágnes! Sajnos mindkét megoldást a kényszer szüli. Hosszú távon a nyomás kivitelezhető könnyebben , de teljesebb eredményt ad a katéterezés. Önnek a nyomást javaslom. De ami nagyon fontos a vizelet savas tartományban tartása, a megfelelő emésztés és bélműködés biztosítása révén. Ellenkező esetben a pangó vizeletben a Coli még jobban eltolja a pH-t lúgos irányba ami súlyosabb következményekhez is vezethet. Táplálékváltás, vizelet savanyítás, esetleg gyomorsav pótlás, immuinerősítés ( Imunovet csepp, vizelethajtás, Renovet csepp) szóba jöhetnek. üdvözlettel: dr. molnár