Kedves Doktor Úr!  Pár éve megállapította az állatorvosunk, hogy a…

Magyar Gyöngyi kérdezte:

Kedves Doktor Úr! 

Pár éve megállapította az állatorvosunk, hogy a kiskutyámnak szívelégtelensége van. Vett vért, készített ultrahangot stb. kivizsgálta. 
 Ahogy teltek a hónapok, évek, egyre több vagy más gyógyszerre volt szüksége a szervezetének a  szinten tartásához. Volt olyan hónapokkal ezelőtt, hogy többször elájult, vérzett az orra. Amikor hirtelen rohanni kezdett, majdnem elájult. Stb. Ezek a gyógyszerek hatására és azért, mert vigyáztunk rá nagyon,  elmúltak. 
Az utóbbi időben szedett 1X1 Benamaxot.  (Az Anilapril-t cseréltük le erre.) pár napja lecseréltük a Benamaxot is 3X1  Vetmedinre. 
Ezen kívül kapott: Karsivan 2X1, Digoxin 2X fél szem, Lavet Vitamin 2X1,  Kálium –R heti 1 szem. Furosemid 3X1. 
Sokáig vettem neki gyógytápot Royal Cardiacot. Egy darabig csak azt kapta, végül keverve más szintén kiváló minőségű táppal. Sajnos az utóbb hetekben alig tudott  enni, mert nem volt hely egyszerűen tele volt a hasa, óriásira nőtt. Lesoványodott. A gerince kilátszott, kitapintható volt, a koponyája is. Ahogy az orvosunk fogalmazott. Az izom eltűnt és egy fokozatos állapot rosszabbodás volt megfigyelhető. 
A kutyus hetek óta nagyon vizes volt. Hiába adtuk a vízhajtót, nem tudta a szervezete kiüríteni vagy pisilt sokszor, de keveset, vagy gyorsan vissza is termelődött neki.  Hatalmas súlyt cipelt. Két oldalt kidülledt a hasa, amikor megütögettem óvatosan hullámzott. Az emésztése is szerintem ezért nem működött rendesen. Napok óta nem láttuk kakálni sem. 
Viszont nagyon sokszor ivott vizet és folyamatosan szomjas volt. 
Az állatorvos pár napja megvizsgálta és lecserélte a Benamaxot Vetmedinre. Abban maradtunk, hogy a hét elején vigyük vissza kontrollra és csinál egy ultrahangot ha nem megy le, nem csökken a víz és adjak pépes picit  olajos táplálékot, amit könnyebben megemészt. Azt mondta a szívére, hogy a visszacsorgás, visszaáramlás brutális volt, hogy embereknél ilyen esetben már szívátültetés, billentyű csere van. 
Le volt már gyengülve egy ideje nem rohangált, ült feküdt, többször lekellett üljön kis távolságok megtétele között is. Lefeküdni is sokszor látszott, hogy folytó számára. 
Csütörtökön még ugatott folyamatosan amíg nálunk volt az orvos. Meg is jegyezte, hogy jól bírja tüdővel. 
Péntek este olajos tonhalat adtam neki pépesre keverve kenyérrel és volt étvágya, megette az egészet. Megkapta a gyógyszereket is. 
Szombat reggelre mentem szokás szerint beadni a reggeli gyógyszereket, de nem vette el. Se májassal, se szalámival semmivel. Nem mozdult meg, csak ült. Hiába próbáltuk meg csalogatni, nem indult el. A lényeg, hogy a nap folyamán egyszer sem sikerült a gyógyszereket beadjuk. Több alkalommal bóklászott az udvaron és fehéret hányt, volt benne étel is. Aztán órák múlva már nem hányt, hanem elkezdett újra vizet inni sokat. („Örültünk” is, mert így nem szárad ki. A hányás után elkezdte pótolni a vizet.)   
Vasárnap sem tudtam se reggel se délelőtt a gyógyszereket beadni, undorral elfordította a fejét. A hányás elmúlt. Csak ült és ivott.  Később kimentem ránézni és már végleg elaludt. 
Az orvosnak írtam üzenetet még szombat reggel amikor rosszul volt a kutyus, Később tudtam meg, hogy meg sem kapta, átvolt irányítva a telefonja, ezért nem kaptam választ. Ha telefonáltam volna akkor az átirányítás miatt az édesapja látta volna a hívást és lehet kitudott volna jönni ránézni, de nem telefonáltam.  Több gondolat volt a fejemben a két nap. Többek között az, hogy a rendelésre úgyis elvisszük. Biztos nem érnek rá, azért nem reagálnak. Majd hétfőn akkor délelőtt megvizsgálják. Vasárnap az, hogy már nem hány szerencsére. Stb. Egy kicsit talán az is, hogy szenvedésnek látszott sokszor ahogy kínlódik és talán már Én sem tudtam nézni ahogy lesoványodik. Amikor kimentem hozzá a halála előtt nem sokkal éreztem, hogy talán itt fog hagyni és lehet neki jobb ha nem szenved tovább hanem szépen elalszik. Így történt. 

A kérdésem az lenne így, hogy megismerte a kutyus történetét, hogy Ön szerint ha minden követ megmozgatok azért, hogy orvos lássa szombaton, meg lehetett volna menteni az életét? Tudott volna újra rohangálni, mint régen és vissza hízott volna, a víz lement volna róla? 
Bele vagyok lelkileg teljesen betegedve, hogy az Én hibám, hogy nincs már köztük és lehet, hogy éveket élhetett volna még. Lehet, hogy a tonhaltól gyomorrontást kapott és inkább ne adtam volna, de olyan jó volt látni, hogy végre evett és ízlett neki. 
Vagy jobb így a kutyusnak is, hogy megpihent? 

Az állatorvosunkat nagyra becsülöm és kétszer is beszéltem vele a haláleset óta. Nem szeretném harmadjára zavarni azzal, hogy nem tudom elengedni a kutyusom. Ezért szeretnék egy független szakértőt megkérdezni. 
Olvastam több oldalon a szívelégtelenségről és a hasvízkórról találtam információkat, hogy ez sajnos a pangásos szívelégtelenségnek az egyik következményeként alakul ki. Ugyanezek a tünetek voltak a kutyusomnál is. Óriási has, hullámzó, kétfelé kidülledő. Rengeteget ivott. Visszatermelődött a víz.stb. 
Talán ha „ lecsapoltatjuk” róla a vizet  akkor lett volna esély, hogy évekig még éljen? Vagy nem lett volna már értelme küzdeni? Jobb volt neki, hogy elengedtem? 
Mi a véleménye? 

Évek óta küzdök érte minden nap, mindig vittük orvoshoz ha gond volt, mindig küzdöttem érte  mindig sikerült az állapotát javítani , szinten tartani és rettenetesen bánt, hogy miért hagytam így alakulni ezt a helyzetet most. 

Előre is köszönöm szépen. Nagyon sokat segítene a válasza abban, hogy valahogy elfogadjam az egészet, mert úgy érzem nem bírom ki ugyanis közel 10 évig minden nap az életem része volt. 

Fajtája: Labrador-Komondor keverék, alacsony termetű, 9 év 10 hónapos, fiú kutya. Kb.30kg. A víz miatt már sokkal több volt a súlya, nem tudom mennyivel. 
Táplálása: Royal cardiac kifejezetten szívbeteg kutyáknak kifejlesztett táp beáztatva, később keverve más kiváló minőségű táppal.  Házi kosztból is kapott kicsit általában. 
Üdvözlettel: 
Gyöngyi