- A húsevők a táplálékot nem rágják, csak roppantás után lenyelik. A nyáluk nem tartalmaz emésztőenzimet. A nyáluk feladata a falat síkosítása, a nyelési folyamat megkönnyítése érdekében. Nyáluk kémhatása 7,5-8,5 közé tehető. Termelnek még egy lizozim nevű enzimet, amely erős csiraölő hatással bír és a száj megfelelő baktérium flóráját hivatott fenntartani.
- A nyelés után a táplálék nagy darabokban a gyomorba jut ahol a nagy mennyiségben termelődött gyomorsav átitatja a táplálékot és a pepszin nevű fehérjebontó enzim elkezdi a munkáját, az itt kialakult 1-2 közötti gyomor pH-n. Amikor az egész gyomortartalom eléri ezt az alacsony kémhatást és a pepszin emésztő hatása is megtörtént, akkor ez egy jel a gyomor pylorusnak, hogy megnyíljon és a savas tartalom átnyomódik a patkóbélbe. Ott ez a savas kémhatás semlegesítődik az erősen lúgos emésztőnedveknek köszönhetően. A hasnyálmirigy váladék, az epetartalom és a bélnedvek ezt a lúgossá változott (ph 8) tartalmat elkezdik emészteni. Normális esetben itt történik meg a tripszin, lipáz, amiláz által a fehérjék , zsírok és a szénhidrátok emésztése. Fontos még az epesavak szerepe, amely az epével kerül a patkóbélbe és a takarmányban lévő zsírokat olyan kicsi cseppekké alakítja át, hogy a lipáz hozzá tud férni az emésztésükhöz.
- Az emésztő enzimek által tökéletesen megemésztett táplálék felszívódása a vékonybélben történik, elsősorban a patkóbélben és éhbélben. Az emésztőrendszer e részeinek falán apró ujjszerű bélbolyhok találhatók, közöttük üregek, un. kripták helyezkednek el. Ezeket a bolyhokat bélhámsejtek* bélelik ki. E hámsejtek a megemésztett tápanyagok felszívására és a véráramba való juttatására szolgálnak. Ezekből a felszívott anyagokból táplálkozik a test. Ezek a bélhámsejtek az egészséges emésztés letéteményesei.
- A felszívódás után a visszamaradó nagy nedvességtartalmú anyag átkerül a vastagbélbe, ahol a víz és az epesavak jelentős része visszaszívódik a testbe. Ezután a maradékból ürülék képződik, amely székeléskor ürül az állati szervezetből.
- A széklet megfelelő állaga segíti az ún. bűzmirigy (perianalis mirigy) megfelelő működését, amely a székletre ürítéskor rányomódva az ürülékre, egyedre és fajra jellemző szagát adja. Amikor ez nem tud megfelelően ürülni (pl. székrekedés esetén), akkor váladéka pang és begyullad. Ez vezet a bűzmirigy gyulladás gyakran tapasztalt képéhez.
* Ezek a sejtek a bélbolyhok alapjához közel képződnek, majd érésük során pusztulásukig fokozatosan a bélbolyhok végei felé vándorolnak, és közben végzik felszívó munkájukat.
Hibás táblálás következményei
Az élettanilag hibásan táplált és emiatt egyensúlyát vesztett bélflórájú kutyák és macskák bélcsatornájában ez az egészséges struktúra elváltozásokat szenved. A bélbolyhok eltorzulnak, laposakká és szabálytalanná válnak, összeolvadnak, ezáltal lecsökken a tápanyagok felszívódására rendelkezésre álló felület. Gyulladásos izzadmány tölti ki a kriptákat, így a bélhámsejtek is gátolva tudják elvégezni feladatukat. A tartós gyulladásos állapot miatt a bélhámsejtek eltávolodnak egymástól és közöttük kisméretű lyukak képződnek, így a bél üregéből származó toxinok, részben megemésztett fehérjék (aminosav láncok, peptidek), baktériumok közvetlenül a vér és nyirokáramba kerülhetnek át. Ez számos káros immunfunkciót okoz és az allergiák és autoimmun zavarok jelentős részének kialakulásához vezet.
További káros következmény, – mivel a belek nem képesek tökéletesen emészteni az ételt -, hogy a nem megfelelően lebontott táplálék részecskék rothadásos folyamatoknak esnek martalékul, amely toxikus anyagcseretermékek képződéséhez vezet, így mindezek krónikus hányást és hasmenést eredményeznek, melyet a gazdik többsége jól ismer.
Ezek az un. gyulladásos bélbetegségek a húsevők (kutyák és macskák) krónikus hányásának és hasmenésének leggyakoribb okai.
Dr. Molnár Gábor Miklós
állatorvos
Kulcsszavak: hányás, hasmenés, húsevők emésztésének élettana